Értékelt Szijjártó: Magyarország a globális többséghez csatlakozott a vétóval

A külügyminiszter leszögezte, nem tartozik azok közé, akik szerint Oroszország az EU számára fenyegetést jelent

A külügyminiszter nem látja, hogy a meggyengült EU hogyan akarja az Egyesült Államok nélkül „valami olyanhoz segíteni Ukrajnát, amit három éven keresztül egy sokkal erősebb összefogásnak sem sikerült.”
„A békét nem erővel, hanem tárgyalásokkal lehet elérni. Mi három éve mondjuk ezt, hogy a békéhez tárgyalások kellenek” – jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában pénteken az uniós csúccsal kapcsolatban.
Szijjártó úgy fogalmazott: „a miniszterelnök jelezte is az Európai Tanács elnökének, hogy nem érdemes Ukrajna vagy az Ukrajnában zajló háború jövője vonatkozásában közös határozati javaslatot már csak szövegezni sem, mert az
a stratégiai különbség, hogy 26 ország azt gondolja, hogy a háborút folytatni kell, mi meg azt gondoljuk, hogy Donald Trump békeerőfeszítéseit kell támogatni, eközött kommunikációs meg szövegezési áthidalás nincsen.”
A tárcavezető kifejtette: „három éven keresztül eurószázmilliárdok, három éven keresztül fegyverhegyek, és nem sikerült a harctéren Ukrajna számára kedvező helyzetet előállítani. Ehhez képest az Egyesült Államok most kiszállt, az Európai Unió versenyképessége nagyon mélyen van. Az Európai Unió finanszírozási lehetőségei nagyon csekélyek. Az Európai Unió országainak jelentős része kitárulkozott teljes egészében és kitárazott, amikor a fegyverszállításokról van szó. Tehát
innentől kezdve én nem pontosan látom, hogy logikailag hogy állna elő az, hogy egy eddigi nyugati összefogásnál sokkal gyengébb összefogás hogyan tudná valami olyanhoz segíteni Ukrajnát, amit három éven keresztül egy sokkal erősebb összefogásnak sem sikerült.”
Szijjártó reagált Macron azon javaslatára is, hogy a francia atomarzenál védernyőjét ki kellene terjeszteni más országokra is.
A magyar külügyminiszter szerint „azért is béke kell, mert az Ukrajnában zajló háború hozta el azt a teljesen tolerálhatatlan helyzetet, hogy a nukleáris kapacitásokra való hivatkozás egy időben teljesen szégyentelenül és nyíltan zajlott. Volt a háborúnak egy ilyen szakasza.”
Hozzátette: „azért ezt a fajta világrendszer kialakulását talán senki nem venné örömmel, tehát én nagyon óvatos lennék minden nukleáris arzenálokat illető kérdés megvitatásában.”
A műsorvezető az iránt is érdeklődött, milyen előny származik abból, hogy Magyarország közismerten jó viszonyt ápol az Amerikai Egyesült Államok, az Orosz Föderáció meg Kína elnökével.
„Például
nincsen rajtunk most már semmifajta politikai elvárásokra irányuló nyomásgyakorlás az Egyesült Államokból. Biztonságban és megfizethető áron van az energiaellátásunk, és a legmodernebb keleti beruházások ide érkeznek Magyarországra, amikor európai helyszínt keresnek maguknak.
Szerintem ez nem olyan rossz kombináció egy tízmilliós szárazföld által körülzárt közepes méretű közép-európai országtól” – foglalta össze a tárcavezető.
Szijjártó Péter azt is elárulta, egyelőre új amerikai nagykövet nem jön, de már megismerkedett az új budapesti ügyvivővel. „Szimpatikus úriember, akivel majd nyilván fogunk egyeztetni Budapesten a nagykövet kinevezéséig tartó időszak együttműködéséről” – fogalmazott.
Szóba került a kettős adóztatás kérdése is. Szijjártó ezzel kapcsolatban elrulta:
jó hír, hogy két miniszterrel is tárgyaltam erről, nemcsak Rubio miniszterrel most a héten, hanem két héttel ezelőtt a pénzügyminiszterrel is, és mind a két helyen pozitívan viszonyultak ezen felvetésünkhöz.”
Hozzátette: „a mi malmunkra hajtja a vizet, hogy egy velünk kifejezetten baráti kapcsolatot ápoló adminisztráció van, amelynek tagjai, úgy érzem, hogy személyesen is motiváltak abban, hogy jó együttműködés legyen a két ország között, ezért szerintem
jó reményünk van arra, hogy relatíve gyorsan mind a szankciós listázások ügyén, mind a kettős adóztatás ügyén túl tudunk lendülni.”
A szankciós listával kapcsolatban elmondta, arra Rogán Antal, a Miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter, bár politikai döntésből, de egy jogi aktus által került fel, a így egy jogi aktus által is kerülhet le róla. Ezt a jogi aktust Rogán Antal személyesen, de a magyar kormány támogatásával, elindította.
A USAID-botrányról Szijjártó úgy vélekedett: „azt kell megnézni, hogy kik azok, akik olyan tevékenységre kaptak külső finanszírozási támogatást, amivel a pénzt magyarországi politikai akarat befolyásolására használták fel, vagy Magyarország nemzeti, nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekeit sértő módon használták fel.”
Aláhúzta: „Ezeket kell szerintem megvizsgálni, és akkor
csak a legsúlyosabb következmények jöhetnek szóba.”
Nyitókép: Szijjrtó Péter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter (Forrás: KKM)